A kényszerbetegség a szorongásos zavarok tárgykörébe tartozik. Angol rövidítése OCD, azaz obsessive compulsive disorder. Alapvetően két fő formája van, az egyik a kényszer gondolat, a másik a kényszer cselekedet, Gyakran “kéz a kézben járnak”. A kényszergondolatok általában kínzó, kellemetlen, önmagunktól idegen, a tudatba „kényszerűen” betolakodó, szorongást okozó gondolatok. A kényszercselekedet valamilyen kényszergondolat és az ahhoz kapcsolódó szorongás elhárítását szolgálja, általában túlzott mértékű, amivel a páciens is tisztában van, azaz a mindennapi életét súlyosan befolyásolja, hátráltatja. (Leggyakrabban kézmosás, rendrakás, ellenőrzések formájában jelentkezik.)

A kényszeres ember sokszor úgy érzi, hogy ha elvégzi mindazokat a cselekedeteket, vagy végiggondolja mindazokat a kényszergondolatokat, amelyek elárasztják, csökken a szorongás mértéke.

A leggyakoribb kényszergondolatok (obszessziók):

• Beszennyeződéssel, megfertőződés kapcsolatos gondolatok
• Kóros kételkedés (hátterében patológiás felelősségérzet áll, külső-belső biztonság)
• Szomatikus tünetekkel, halállal kapcsolatos gondolatok
• Rendre és szimmetriára vonatkozó kóros elképzelések

• Agresszív tartalmú gondolatok
• Szexuális tartalmú gondolatok

Tartalom szerint a leggyakoribb cselekedetek (kompulziók):

• Tisztálkodási és tisztogatási kényszer
• Ellenőrzési kényszercselekvés
• Gyűjtögetési kényszer
• Számolási tünetek
• Kérdezési kényszer
• Bevallási és meggyónási kényszer
• Szimmetriával, renddel, precizitással kapcsolatos kényszer